A GYERMEKÁGYI LÁZ
KÓROKTANA, FOGALMA ÉS PROPHYLAXISAIRTA
SEMMELWEIS IGNÁCZ FÜLÖP
AZ ORVOSI TUDOMÁNYOK ÉS A SEBÉSZET DOCTORA, A SZÜLÉSZET MESTERE,
AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI SZÜLÉSZET NY[ILVÁNOS] R[ENDES] TANÁRA
A PESTI MAGY.KIR. TUDOMÁNY-EGYETEMEN
STB. STB.
PEST, WIEN ÉS LEIPZIG
HARTLEBEN C. A. KIADÁSA
1861.
[valójában 1860. október]
[NÉMETBŐL FORDÍTOTTA:
GYŐRY TIBOR
1906
BUDAPEST
MAGYAR ORVOSI KÖNYVKIADÓ-TÁRSULAT]
TARTALOM
| Bevezetés | 75 |
| A halandóság a bécsi I. szülészeti klinikán az I. sz. táblázatban feltüntetett időszakban átlag háromszorta nagyobb volt, mint a II. szülészeti klinikán | 78 |
| A halandóságnak ezen többlete a gyermekágyi láznak mindeddig érvényben volt kóroktanával nem magyarázható meg | 79 |
| Epidemikus befolyásokkal nem magyarázható meg | 79 |
| Az epidemikus befolyások ellen szóló érvek általánosságban | 81 |
| Epidemikus befolyásokkal nem magyarázható meg | 84 |
| A gyermekágyi láz mindeddig érvényben állott egyéb kóroktani momentumaival sem magyarázható meg | 104 |
| A mellett, hogy a halandóság többletét a gyermekágyi láznak mindeddig érvényben volt kórtana meg nem magyarázta, az I. szülészeti klinikán olyan jelenségek voltak észlelhetők, melyeknek a magyarázata hiányzott | 105 |
| Ilyen jelenségek voltak: Az anyák és gyermekeik megbetegedései elhúzódó tágulási időszak következtében |
105 |
| Az utczai szülőnők nem betegedtek meg | 108 |
| A koraszülő gyermekágyasok nem betegedtek meg | 110 |
| A gyermekágyasok sorszerint való megbetegedése | 111 |
| A hallgatók számának megapasztása nem csökkentette állandóan a halandóságot | 112 |
| Felfedezése az I. klinika halandósági többletét előidéző kóroktani momentumnak | 115 |
| Észleletek, melyek a gyermekágyi lázról megállapított kóroktanomat bővítették | 120 |
| A bécsi szülőháznak megnyitásától fogva napjainkig terjedő kimutatásai igazolják kóroktanom helyességét | 121 |
| A gyermekágyi láznak általam felfedezett kóroktanában rejlik a magyarázata annak, hogy miért betegszenek meg az anyák és gyermekeik az elhúzódó tágulási időszak következtében | 125 |
| Bednar dr. | 127 |
| Miért betegedtek meg ritkábban az utczai szülönők | 127 |
| Miért betegedtek meg ritkábban a gyermekágyasok koraszülés után | 128 |
| Miért betegedtek meg a gyermekágyasok sor szerint | 128 |
| Miért csökkent a halandóság a hallgatók számának apasztásával és miért emelkedett újra a halandóság a hallgatók számának apasztása daczára | 128 |
| Állatkisérletek | 132 |
| A pesti szt. Rókus-kórház szülészeti osztálya | 137 |
| A pesti egyetemi szülészeti klinika | 139 |
| A gyermekágyi láz fogalma | 153 |
| A bomlott állati szerves anyagot, mely a gyermekágyi lázat okozza, vagy kivülről juttatják be az egyének szervezetébe vagy a megtámadt szervezetben képződik | 153 |
| A bomlott állati szerves anyag forrása, mely a külső fertőzést okozza | 153 |
| A bomlott állati szerves anyag vivője | 154 |
| A bomlott állati szerves anyag felszívódásának helye | 154 |
| A bomlott állati szerves anyag felszivódásának ideje | 154 |
| Az autoinfectio forrásai | 155 |
| A gyermekágyi láz nem kizárólag a gyermekágyasok jellegző betegsége | 156 |
| A gyermekágyi láz a pyaemia egyik válfaja | 156 |
| A gyermekágyi láz nem ragályos betegség | 156 |
| A gyermekágyi láz átvihető betegség | 157 |
| Hány gyermekágyas fog mindenkor elháríthatlan autoinfectio következtében meghalni | 158 |
| Ujólagos megbirálása a gyermekágyi láz mindeddig érvényben volt kóroktanának, a bomlott állati szerves anyagra való tekintettel | 163 |
| Az epidemikus befolyások | 164 |
| A gyermekágyi láz endemikus okai | 240 |
| A gyermekágyi láz prophylaxisa | 280 |
7. szakasz | |
| Levelezések és irodalmi nyilatkozatok tanításom mellett és ellene | 285 |
| A bécsi cs. k. orvosegyesület folyóiratának szerkesztősége | 287 |
| Haller | 290 |
| Simpson | 292 |
| Routh | 292 |
| Michaelis | 294 |
| Litzmann | 297 |
| Levy | 298 |
| Dietl | 310 |
| Tilanus | 312 |
| Skoda | 315 |
| Brücke | 315 |
8. szakasz | |
| Scanzoni | 317 |
9. szakasz | |
| Silberschmidt | 382 |
| Bamberger | 383 |
| Hammernjk | 393 |
| Liebig | 398 |
| Seyfert | 398 |
| Kiwisch | 402 |
| Silberschmidt | 405 |
| Lebert | 407 |
| Zipfl | 409 |
| Hayne | 411 |
| Lumpe | 413 |
| Arneth, a párisi Orvosi akadémia és Dubois | 423 |
| Schmidt | 426 |
| Everken | 432 |
| Virchow | 433 |
| Martin A. | 441 |
10. szakasz | |
| Braun Károly | 446 |
ELŐSZÓ
Két izben elvégezvén a gyakorlati szülészetnek a bécsi első szülészeti klinikán tartott tanfolyamát, 1844 julius 1-sején a néhai KLEIN dr. tanárnál mint a nevezett klinika majdan megüresedő tanársegédi állásának aspiransa jelentkeztem; az 1846 február 27-ikén kelt végzés értelmében ezen állásra ideiglenesen kineveztettem. 1846 julius 1-sején végleges minőségben vettem át a tanársegédi állást, azonban ugyanazon év október 20-ikán vissza kellett adnom elődömnek, BREIT dr.-nak. a kinek szolgálati idejét időközileg két évvel meghosszabbították. Könyvemben e négy hónapot, t. i. az 1846. év julius, augusztus, szeptember és október hónapjait – egyszerűség kedvéért – első szolgálati időmnek nevezem.
Az összes bécsi egyetemi tanszékek mellett két évben volt megállapítva a tanársegédek szolgálati ideje; valamennyi tanszéknél azonban az volt a szokás, hogy e két esztendőt ujabb két évvel meghosszabbítják; csak a szülészeten váltották fel rendszeresen egymást a tanársegédek két évenkint. BREIT dr. volt az első, a ki az említett kedvezményben részesült.
Azonközben kinevezték BREIT dr-t a tübingeni egyetem szülészeti tanszékére tanárnak, s én másodizben vettem át véglegesen 1847 márczius 20-ikán a tanársegédi állást s abban működtem két éven keresztül, t. i. 1849 márczius 20-ikáig. Nevezzük el ezt az időt második szolgálati időmnek.
Könyvemim czélja: klinikai szolgálatom ideje alatt tett tapasztalataimat történelmileg bemutatni az olvasónak, s feltárni előtte, mint lettem Tamássá a gyermekágyi láz keletkezése és fogalma felől mindaddig érvényben állott tanításban, mint erőszakolta reám a körülmények ellenállhatlansága jelenlegi
meggyőződésemet; hadd merítse ebből az olvasó is ugyanazt a meggyőződést az emberiség javára.
Természetemnél fogva minden tollharcztól irtózom, a minek elegendő bizonyítéka az, hogy annyi támadásra nem feleltem; az idők folyására véltem bizhatni, hogy az igazság utat törjön magának de ebbeli reményem 13 esztendőn át nem ment teljesedésbe, nem abban a mértékben, a mennyire az az emberiség boldogulására kivánatos volna.
Szerencsétlenségem úgy akarta, hogy az 1856/7- és az 1857/8-iki tanévekben oly tömegesen haltak el a gyermekágyasok pesti szülészeti klinikámon, hogy ellenfeleim ellenem fordithatnák e halandóságot: belső kényszer hajt rá megmutatnom, hogy a szerencsétlenség e két esztendeje mellettem szóló szomorú, véletlen és közvetlen bizonyítékokat szolgáltatott.
A sors letéteményesévé tett azoknak az igazságoknak, melyeket e könyv tartalmaz. Visszautasíthatlan kötelességem helyt állni érettük. Feladtam a reményt, hogy az ügy fontos és igaz volta feleslegessé tesz minden harczot. Nincs többé szó hajlamaimról, csupán azok élete jő számításba, kiknek abban a harczban, vajjon nékem vagy ellenfeleimnek van-e igazuk, semmi részük sincsen. Le kell gyürnöm természetemet, ki kell újra lépnem a nyilvánosság elé, mert a hallgatás rosszul vált be; a sok keserü óra, mely e miatt már reám nehezedett, nem szolgált intésül; kiállottam és elviseltem őket; azokért, a melyek még várnak reám, vigasztalást nyujt az a tudat, hogy a mit mondtam, meggyőződésemből fakadt.
Pest, 1860 augusztus 30.
A szerző