Csakugyan nagyon nyers még ez a fordítás (pl: "az embernek nem volna semmilye sem", "a könyörület jójának"), de a fő hibája nem a tiéd, hanem magáé Swedenborgé. Az érvek első része, ami ebben a salátában foglaltatik, nem több a szokásos pelagiánus jajveszékelésnél, hogyaszongya, a predestináció kegyetlen Istenről tanít, és a pokol számára teremt bizonyos embereket, stb. Ezekre már mind megvan a válasz akár e topikban, akár Kálvinnál. A fákból, azok erejéből kiinduló allegorizálás szóra sem érdemes. De a folytatásra már részletesebben is kitérek.

"Miért nem üdvözítheti a megváltás által az egész emberi nemzetséget kivétel nélkül, és miért képes érvényesülni az ördög az emberben a Megváltó fölött? Miért van pokol? Nem volt képes Isten, az Ő mindenhatóságával eltörölni, vagy miért nem törli el most?" - A válasz egyszerű: mert nem így akarta. A szerző botorul megpróbálja előírni Istennek, mit hogyan tehetett volna, ha az őáltala vallott szabad akarat tétele nem igaz. De szerencsére írva van, hogy Isten az elkárhozók kárhozatása által is megdicsőül majd.

"és hogy Ő a saját végtelen isteni bőlcsességéből nem gondoskodott, sőt, továbbra sem gondoskodik arról, hogy azok, akik istenfélelemben élnek és elismerik Istent, ne vettesenek az örökké kínzó tűzbe?!" - Micsoda határtalan butaság ez Swedenborg részéről! Hiszen éppen azért rendelt el Isten hitet áés jó cseleketeket is az üdvözülőknek, hogy azok egy bizonyos nevelési folyamaton keresztül, azaz saját tevőleges részvételükkel jussanak el az üdvösségre, ne pedig gépies, robotszerű módon.

"sok egyházi küldött a Dort-i zsinaton, Hollandiában [...]; néhányan azok közül, akik támogatták ennek a Zsinatnak a nyilatkozatát megidéztettek, hogy velem találkozzanak [...]; sátáni pillantást vetettek rám [...]; az angyalok, az Úr nekik adott ereje által, bezárták elméik külsejét és megnyitották a belsőjüket, és most ebből kellett beszélniük" - Persze, könnyű az ellenfelet képzeletben ilyen megalázott helyzetbe kényszeríteni; ez azonban csak azt bizonyítja, hogy Swedenborg nem boldogult a valódi ref. érvekkel és nyilatkozatokkal, hanem magacsinálta, ócska paródiájukat célba véve tudott csak ellenük magának diadalt fabrikálni. Mert ezután nekilát a dordrechti zsinat alacsony színvonalú ócsárlásának a szájukba adott nyilatkozatokkal. Afféle Cion bölcseinek jegyzőkönyvei ezek, csak éppen kétszáz évvel korábbról, és vallásos köntösben.

"Nincs olyan dolog, hogy Jehova Isten Igéje, hanem csak néhány semmitmondó nyilatkozat a próféták szájából." - Ezzel szemben a zsinat számtalan helyen szól az Isten vagy az Úr Igéjéről. Másrészt viszont éppen Swedenborg az, aki egy olyan szellemtelen látomással igyekszik nevetségessé tenni az ortodox lutheránus vagy predestinációs teológusokat, hogy ők csikorogva gyűjtögetik az álláspontjukat támogató bibliai helyeket. Ebből éppen úgy tűnik, hogy Swedenborg szeretné ezeket kinyesni a Bibliájából.

"ahol az eleve elrendelés szokásban van, ott a vallásnak nincs jelentősége" - Már maga a dordrechti zsinat panaszkodott arról, hogy álláspontját így sározzák.

"A polgári igazságosság tövényei alkotják a vallást; de az eleve elrendelés nem függ attól, hogy az élet összhangban áll-e ezekkel a törvényekkel, hanem csak Isten jótetszésétől függ, mivel egy teljhatalmú uralkodó, aki pusztán szeszélyből cselekszik." - Nem csupán a polgári, hanem az egyházi értelemben vett igazságosságéi is, amint ez a 3-4. fejezet második bekezdéséből látszik.

"Az eleve elrendelés ezzel a hittel összhangban következik be; de amikor a hit adatik, az ember hasonló egy darab fához, és jóllehet azután feléled, az élet, amit ő így befogad, az nem lelki." - Ez a "darab fa"-hasonlat nem Dordrechté, hanem Lutheré volt. A zsinat 3-4. fejezetének 11. cikke kimondja, hogymikor Isten végrehajtja jótetszésének rendelését a választottakban, valódi megtérést munkál bennük, nem pusztán az evangélium külső prédikálásáról gondoskodik, szentlelkével hatalmasan megvilágosítja elméjüket, hogy helyesen értsék és felismerjék a Szentlélek dolgait, továbbá behatol ezeknek a legmélyebb zugaiba, kinyitja a bezárolt szíveket, új tulajdonságokat hoz létre az akaratban, és jóvá, engedelmessé és gyülölcshozóvá teszi. Ez ne volna szellemi élet? Swedenborg meghamisítja, amit cáfolni akar.

Ami ezután jön a linkelt fejezetben, az ódon pszichologizálás, cáfolatra sem érdemes. Ezért itt csak kiemelek néhány részletet egy diadalittas szónoklatból, amit maga Swedenborg vágott le látomásában:

“Ha az embernek nincs szabad akarata a lelkei dolgokban, mi lehetne más, mint pusztán egy állat? Mert ez az, ami felemeli őt a vadállatok fölé." - Nem, már a jó és rossz tudása is az állatok fölé emel bennünket. Attól nem leszünk ismét állatok, hogy a jó akarására való törekvés megvan bennünk, de a véghezvitelére való erő nincs.

---

"Nos, most mindenki képes e tanokat, melyeket az Ige és a Tízparancsolat tartalmaz, megérteni és ezek szerint cselekedni." - Megérteni éppenséggel igen (erre alapozódik az erkölcsi parancsok egész fogalma), de megcselekedni nem. Mégpedig azért, mert az ember rabul adatott a bűn és halál törványének, amint Pál mondja.

"Hogyan tehetné Isten az előírásokat és parancsolatokat az emberek vállára, ha ezen parancsolatok teljesítéséhez Ő nem adna nekik képességet?" - Úgy, hogy a képességeket megadta nekik, csakhogy ők a bukás során ezt elvesztették. A felelősségük persze ettől szemernyit sem csökkent.

"neki nincs több ereje, képessége, mint egy darab fának vagy kőnek a megértésre és akaratra a hit és a könyörületesség dolgaiban [...] [Ezt hallván] Nem fog-e szívből nevetni és azt mondani: „Mi lehet ennél nagyobb badarság? Ebben az esetben mit kellene tennem a papokkal és az igehirdetéssel? Mivel lenne több a templom számomra, mint egy istálló, vagy az Isten imádása, mint a szántás?" - A hűen prédikált ige magában foglalja azt is, hogy ha valami jó van bennünk, az Istentől van, tehát nem a mi képességünk.

"Mindenki tudja, hogy minden jó Istentől jön; de az Isten megadta az embernek az erőt, hogy jót cselekedjen, és azt is, hogy higgyen." - De nem az ember saját képességeként, hanem az ő szellemének munkálkodásaként. Azaz nem az óemberre ragasztotta rá a jóságot és hitet, hanem az új emberben munkálta ki.

"az Isten megengedi, hogy az ember úgy érezze, mintha a benne levő élet a sajátja volna; és Ő azt szeretné, hogy az embernek ez az érzése legyen, azért, hogy úgy élhessen, mintha magától élne, a rend minden törvényének megfelelően, ami olyan sok, mint a parancsolatok az Igében előírtak, és alkalmassá teszi magát, hogy befogadja az Isten szeretetét. Mindazáltal Isten folyamatosan rajta tartja az ujját a mérleg nyelvén szabályozva, de soha erőszakot nem téve az ember szabad akaratán kényszerítéssel." - Mintha ugyan a predestináció bármiféle kényszerítést foglalna magában! Éppenséggel azzal kezdődik, hogy az emberben kimunkálja a jóra való akarást. Swedenborg itt is árnyékra vetődik, mert amit itt elmond, az sokban egybeesik a ref. tanítással.

“Hogyan gondolhatja bárki, akinek van lelkiismerete, hogy passzívan imádkozhat? Ha te egyszerre elvennéd az ember (gyakorlati) tevékenységét és együttműködését, nem de elvennéd az ő képességét is a befogadásra, s így mindent, ami hozzá tartozik, mint emberhez, és ezzel magához a cselekedethez? Mivé válik akkor a te cselekedeted, ha nem valami csupasz elképzeléssé, vagy merő okoskodássá?" - Nem az imádkozás a passzív, hanem az imádkozásra és más szellemi javakra irányuló erőnek az Istentől való átvétele. Az "együttműködés" pápás tantétele csak a régi félpelagianizmust élteti tovább keresztény köntösben. Valójában tudnunk kell, hogy csak annyiban vagyunk képesek együttműködni, amennyiben Isten ezt bennünk kimunkálja.

---

Nagyon sokatmondó a bennfentes, gyerekesen triumfalista dramaturgia is, mellyel az ellentábor tagjait Swedenborg mindig a megszégyenülés helyzetében láttatja: elviszi őket az ördög, fejbe vágják egymást, villám csap közéjük, kecskenyájat őrizve rohannak a romlásba, satöbbi. Ez a szerző tehetetlen dühéről árulkodik, mint pl. a hőskorbeli szovjet plakátokon a munkáshatalom vasökle alatt riadt egerekként szerteszéjjel szaladó pénzmágnások komikus, liliputi méretű seregei. Nos, a predestináció-bírálata is kb. ezen a szinten áll.

Előzmény: Amet (3605)

Amet ** 2011.06.04 14:50:17 (3608)

Kedves Nemo!

Egyet tudok: Swedenborg teljesen a szívemből szól. Ezért gyönyörködöm az írásaiban, mintha Krisztus szólna általa. Én nem akarok elkárhozni, sem mást abba taszítani. Amit megértettem és helyesnek tartok, azt mondom. Mert az igazságok bele vannak írva a szívünkbe is.

Sajnos nyelvi antitálentum vagyok. Nem vagyok képes ellenőrizni a (nyers) fordítások helyességét, csak a szívemben érzem, hogy igaza van.

Bár csak volna több olyan, aki átérezné és fölfogná Swedenbog elhívása súlyát, és fordítaná a műveit - amelyekből még számos van - hogy a magyar néphez is eljussanak azok a kijelentések, amit az Úr rá bízott, egyedülállóan. Hogy abból a nagy lelki sötétségből, amelybe beleszületünk, és amelybe a megtérésünk után tovább süllyedünk tanítóink és lelki vezetőink lelki vaksága miatt, valahogy kievickélhessünk.

Üdv: Amet

Előzmény: Nemo (3607)

Nemo ** 2011.06.04 15:07:18 (3609)

Sebaj, akadt már rosszabb bírálat is a predestináció ellen ebben a topikban... Mindenesetre én kevéssé valószínűnek tartom, hogy e balul sikerült bírálatok isteni kijelentésből fakadtak légyen. Ennek az embernek az egész életműve gyanúba kerülhet, ha (akár csak e témában is) kiderül, hogy saját elgondolásait ruházta fel az isteni kijelentés dicsfényével.

Előzmény: Amet (3608)

Amet ** 2011.06.05 00:16:43 (3615)

Kedves Nemo!

Idézlek: "Ez a szerző (Swedenborg) tehetetlen dühéről árulkodik,"

Nem értem, hogyan írhatsz ilyet. Semmiféle ilyen töltést nem éreztem, amikor olvastam az eleve elrendelésről írott dolgait.Nagyon is logikus és észszerű nyugodt okfejtéssel beszél. Egyszerűen elmondta amiben része volt.Lehet, hogy te csak salátának látod, én magam részéről szeretek mindenféle ilyen jól elkészített salátát, mert egészséges, és finom, és tápláló.

Különösen, ha a séf ilyen ajánlással teszi elém:

"Swedenborg halála elott Winwick lelkész egyenesen azzal a fölhívással fordult hozzá, hogy Isten nevében, akinek rövidesen ítélőszéke elé fog állani, jelentse ki, hogy igaz-e mindez, amit írt, vagy egyik-másik részét írásainak ki kell alóla venni? Mire Swedenborg egészen megindultan így válaszolt:

"Én nem írtam egyebet, mint a tiszta színigazságot, amint azt ön életének minden napjában, hova tovább mind inkább be fogja látni, föltéve, hogy szorosan ragaszkodik az Úrhoz és őt híven fogja szolgálni az által, hogy minden rosszat, mint ellene való bűnt kerülni fog és szorgalmasan kutat az ő szent Igéjében, amely elejétől végig megdönthetetlen bizonyítéka ama tanítás igazságának, amelyet a világnak átadtam."

Hasonlóképpen válaszolt a londoni svéd egyház lelkészének Frelius dékánnak is, aki Swedenborg betegségéről értesülve őt meglátogatta és így szólt hozzá: "Assesor úr, azért adta ki könyveit, hogy nevet szerezzen magának, vagy más hasonló érdekből? Ha igen, úgy vonja vissza azokat. Ön eléggé híres ember amúgyis és hogyha valótlanságot állított és azokhoz ragaszkodik, úgy nem üdvözülhet." Swedenborg így válaszolt:

"Lelkész úr, amilyen igazán engem itt lát és amilyen igazán élek, én semmit sem írtam magamtól, hanem csupán az Istentől jött igazságot és még többet is mondhattam volna azoknál, amiket megírtam, ha meg lett volna engedve. Ha ön az igazságra akar hallgatni, úgy majd, ha átmentünk az örökkévalóságba, sok fontos mondanivalóink lesznek egymásnak".

Üdv: Amet

Előzmény: Nemo (3607)

Nem számít az, hogy te nem éreztél dühöt Swedenborg írásában: az attól még jól érezhetően megnyilvánult pl. azokban a taktikai eljárásaiban, melyekkel befogta (angyalilag befogatta) a kálvinista zsinati küldöttek száját, és bábszínházasdit játszott velük, melyben azok az ő szája íze szerint kiforgatott predestinációtant adtak elő. Azaz szavakat adott a szájukba, ráadásul ezt isteni tekintélyre hivatkozva tette. Ez súlyos etikátlanság, és a fórumon meg is kapnád érte a magadét, ha magad is így tennél.

"Én nem írtam egyebet, mint a tiszta színigazságot", "semmit sem írtam magamtól, hanem csupán az Istentől jött igazságot" - Akkor hát nemcsak eretnek, hanem istenkáromló rágalmazó hazudozó is volt, mert a dordrechti zsinatnak olyan álláspontokat tulajdonított, amelyek annak futó olvasása után is cáfolatot nyernek. Ilyen pl. ez: "Nincs olyan dolog, hogy Jehova Isten Igéje, hanem csak néhány semmitmondó nyilatkozat a próféták szájából. Ez a mi véleményünk", vagy ez: "Célszerű, hogy legyen olyan dolog, mint a vallás; de ez csak olyan a köznép számára, mint egy finom illatot hozó szélfuvallat. [...] Ez a mi véleményünk, mert ahol az eleve elrendelés szokásban van, ott a vallásnak nincs jelentősége" stb.

Kedves Nemo!

Ezeket, ha jól emlékszem azok a szellemek mondták Swedenborgnak, akik földi életükben a Dorti zsinaton jelen voltak, és döntéseket hoztak.

Ő csak ezek siralmas túlvilági lelki helyzetét -ahová végül, a lefektetett emberi vélekedéseik, amikhez odaát is váltig ragaszkodnak, jutatták őket- mutatta be okulásul azzal, hogy idézte szavaikat, amit a szellemvilágban neki mondtak.

Üdv: Amet

Előzmény: Nemo (3621)

Nemo ** 2011.06.05 09:07:40 (3628)

"idézte szavaikat, amit a szellemvilágban neki mondtak" - Jól emlékszel: csakugyan valami túlvilági jelenetet fabrikált Swedenborg, hogy bábszínház-jelenetében kiforgassa a kálvinisták álláspontját. Ezt írja: "néhányan azok közül, akik támogatták ennek a Zsinatnak a nyilatkozatát megidéztettek, hogy velem találkozzanak". Mivel azonban nincs bizonyíték, hogy amazok tényleg a szájukba adott tételeket vallották, szükségképpen következik, hogy ezeket Swedenborg költötte oda álláspontjuk helyébe, mikor nem tudott dűlőre jutni a zsinaton kifejezett hiteles állásfoglalásukkal. Ez az eljárás a vitában megszorult emberek ismertetőjele: hisztizve ócsárolják a másikat, kivetítve rájuk a saját magukban amazokról kialakult torzképet.

Előzmény: Amet (3626)

Amet ** 2011.06.05 09:29:20 (3629)

"hisztizve ócsárolják a másikat" - mondod Swedenborgra.

Más meg így vélekedik róla (idézet az életrajzából):

"Bárminő legyen is vélekedése azoknak, akik Swedenborg vallásos könyveit olvassák, páratlan személyiségének hatását mindenki megérezheti. Egyéni modora is rokonszenvessé tette őt mindenki előtt. Mindent szelíden és meggondoltan végzett. Semmi fölcsigázottság, izgalom vagy fölfuvalkodottság nem volt benne. Minél mélyebbre hatolt bele a szellemi világba, annál alázatosabbá és csöndesebbé vált..."

Előzmény: Nemo (3628)

Nemo ** 2011.06.05 09:54:54 (3631)

Ez csak arról árulkodik, hogy a teológiai elfogultság szemellenzőként működhet egészen egyszerű ügyekben is. Hiszen Swedenborg nem kezdett volna a dordrechti küldöttek ellen hisztizni és könnyen gyűlöltethető nyilatkozatokat a szájukba dugdosni, ha nem borult volna ki azon, hogy a zsinati szövegekkel nem tudott megbirkózni. A fórumos szlengben ezt zoknibáb- (közelebbről: szalmabáb-)technikának nevezik, és közröhej jár érte.

Előzmény: Amet (3629)

Amet ** 2011.06.05 10:11:02 (3635)

Addig egy úton megyünk, hogy Fi.

Előzmény: Nemo (3631)

Nemo ** 2011.06.05 10:44:31 (3638)

"Addig egy úton megyünk, hogy Fi." - Bizarr módja ez a meghátrálásnak a részedről, de ha csak így tudod kifejezni, nem bánom.

Előzmény: Amet (3635)

Amet ** 2011.06.05 10:51:50 (3641)

Meghátrálásról szó sincs, csak gondoltam rákérdezel, hogy meddig a közüs utunka témában :)

Te Fikázod.

Én meg Fizetnék is érte, hogy a még nem ismert művei is eljuthassanak hozzám!

Előzmény: Nemo (3638)

Nemo ** 2011.06.05 11:14:36 (3642)

"Te Fikázod. Én meg Fizetnék is érte" - Dehogy """"fikázom"""" én Swedenborgot: csupán hisztinek és hazugságnak minősítettem, hogy ellenfeleit, akiknek a tulajdonképpeni szavait nem tudta megcáfolni, egy dedós bábszínházi előadás keretében megalázó helyzetben ábrázolta, és szájukba tőlök idegen, önlejárató szavakat gyömöszölt. Te pedig a magad részéről hű tanítványa vagy neki, amennyiben te is szavakat adsz a számba. Gondolok itt a """"fikázásra"""", ami nekem nem tartozik a szavam járásába. Kezdetleges szójátékod egy kifújt tojást sem ér, mert nem az én valamiféle szavamat használja fel, hanem egy olyat, ami csak a te véleményed rólam. És azt is két gyatra betű erejéig - mintha valami primitív ragrímet kongatnál napestig. Ezzel az erővel én is faraghatnék hasonlóan szellemtelen, sótlan, bárgyú, verejtékszagú (kétbetűs) szójátékokat: én hiszek az Igének, Swedenborg pedig csak hisztizik.

Előzmény: Amet (3641)

Református topik

Dr. Victor János fordítása Kálvin János: Tanítás a keresztyén vallásra ("nagy Institutio") c. könyvéből III. könyv. I-II. Fejezet. (Lelőhely: Ráday-levéltár, V. J. kéziratok)

TANÍTÁS A KERESZTYÉN VALLÁSRA.

III. Könyv.

Mi módon nyerjük el Krisztus kegyelmét s ebből számunkra milyen gyümölcsök származnak és milyen eredmények következnek?

1. Fejezet.

A Krisztusról elmondottak a Szent Lélek titokzatos működése által válnak hasznunkra.

1. Lássuk már most, miként jutnak el mihozzánk azok a javak, amelyeket az Atya az Ő egyszülött Fiára ruházott és pedig nem az Ő tulajdon hasznára, hanem azért, hogy velük az ínségeseket és szűkölködőket gazdagítsa meg. Először is azt kell jól megjegyeznünk, hogy mindaddig, amíg Krisztus rajtunk kívül marad és mi Őtőle el vagyunk választva, semmi haszna és jelentősége nincs számunkra mindannak, amit Ő az emberi nemzetség üdvösségéért elszenvedett és véghez vitt. Hogy tehát velünk az Atyától nyert javakat közölhesse, a mienkké kell válnia és bennünk kell lakoznia. Ezért nevezi Őt Pál a mi "fejünknek" (Ef. 4, 15.) és "elsőszülöttnek sok atyafi között" (Róm. 8, 29.); és ezért mondja viszont rólunk, hogy "beléje oltatunk" (Róm. 11, 17.) és Őt "felöltözzük" (Gal. 3, 27.), - mert, amint mondottam, mindahhoz, ami az övé, semmi közünk nincs addig, míg vele eggyé nem lettünk. Igaz ugyan, hogy ezt hit által nyerjük el; de mivel nyilvánvaló, hogy nem mindenki fogadja el azt a Krisztussal való közösséget, amelyet az Evangélium felajánl, maga a józan ész arra késztet, hogy mélyebbre hatolva vizsgáljuk meg a Szent Léleknek azt a titokzatos munkásságát, amely lehetővé teszi, hogy Krisztusnak és minden javainak részeseivé váljunk. Már fentebb szóltam a Szent Lélek istenségéről és isteni mivoltáról; most az előttünk levő kérdésnél legyen elég azt megállapítani, hogy Krisztus úgy jött el "vér és víz által", hogy a Szent Lélek tesz róla bizonyságot, hogy az ezáltal szerzett üdvösség ránk nézve kárba ne vesszen. Mert amint három "bizonyságról" van szó a mennyben: az Atyáról, az Igéről és a Szent Lélekről, úgy "hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a földön" is: a víz, a vér és a Szent Lélek. (I. Ján. 5, 7 – 8.) És nem ok nélkül van szó a Lélek bizonyságtételéről másodszor is, mert tapasztalatunk dolga, hogy mint valami pecsét vésődik bele a szívünkbe. Így válik számunkra elpecsételt bizonyossággá a bűneinktől való megmosattatásunk és Krisztusnak érettünk hozott áldozata. Ezért mondja Péter a hívőkről, hogy ők "ki vannak választva a Lélek megszentelésében engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre" (I. Pét. 1, 2.) Ezzel arra hívja fel a figyelmünket, hogy az a szent vér azért nem ontatott ki hiába, mert titokzatos reánkpermeteztetésével a Szent Lélek tisztít meg vele minket. Ugyanebben az értelemben mondja Pál is, amikor megtisztulásunkról és megigazulásunkról ejt szót, hogy mindkettőben "az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünknek Lelke által" részesülünk. Mindez abban foglalható tehát össze, hogy a Szent Lélek az a kötelék, amely által Krisztus minket hathatósan odakötöz magához. Az is mind összefügg ezzel, amit az előző könyvben az Ő "felkenetéséről" kifejtettünk.

folyt. köv.

Amet ** 2011.06.27 05:45:52 (3211)

Kedves prophet1!

Idézem az idézetedet:

"Így válik számunkra elpecsételt bizonyossággá a bűneinktől való megmosattatásunk és Krisztusnak érettünk hozott áldozata. Ezért mondja Péter a hívőkről, hogy ők "ki vannak választva a Lélek megszentelésében engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre" (I. Pét. 1, 2.) Ezzel arra hívja fel a figyelmünket, hogy az a szent vér azért nem ontatott ki hiába, mert titokzatos reánkpermeteztetésével a Szent Lélek tisztít meg vele minket. Ugyanebben az értelemben mondja Pál is, amikor megtisztulásunkról és megigazulásunkról ejt szót, hogy mindkettőben "az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünknek Lelke által" részesülünk."

Nincs itt semmiféle titokzatosság, csak éppen Kálvin semmit sem értett az egészből. Csak felülről szegecsel, mint minden felfújt hólyag, aki a saját felmagasztalt, és elszállt emberi értelme kútfejéhez fordul, és nem az isteni kijelentéshez, az Ige megértésére tekintettel.

Mintha lelki ember lenne, de mivel nem volt lelki ember, hanem köztudottan csak egy pitiáner erőszakos sorozat gyilkos, így nem is tudta másra alapozni a vélekedéseit, mint a gyilkos betűre: "A betű öl a lélek megelevenít"!

Ugyanis az Úr vére, lelki értelemben az ő emberi, újjászülető életvitelét jelenti, aminek folytán tökéletességre jutott.

Amiben meg kell mosattatnunk, vagy meghintetnünk, vagy más szóval, amit meg kell innunk, azaz magunkévá kell tennünk, vagyis követnünk kell!

Nem csak hit által, hanem valóságosan is, különben elszállsz a megigazító cselekedek nélküli, "fantazmagórikus hited" által az "üres űrbe" Kainhoz, és Kálvinhoz, és nem ott kötsz ki, ahol Jézus van:

"Mondja vala pedig mindeneknek: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem."(Lk 9,23)

Az Ő végső keresztje csak a legutolsó volt a mindennapok harcos bűn elleni "keresztes" harcában.

Azért említettem Kaint mert a róla elnevezett egyház tantétele volt az első, ami a hitet elválasztotta a megigazító cselekedetektől, és csak a hit által való üdvösséget hirdette. Azaz elkülönítette a felebarát iránti, cselekvő szeretetet -ami a menny lényege- a hittől, és így lelki értelemben gyilkossá vált.Nincs új a nap alatt. Ez újra kinőtt, mint a dudva, amit irtani kell a kertben. (Lásd erről Swedenborg: Mennyei titkok c. könyvét. htp://swedenborg.fw.hu)

Ezek a tévtanítóid Jézus emberi újjászületéséről, aminek következtében megigazíttatott lélekben, és tökéletességre jutott, és mennyeivé vált, semmit sem mondanak. Pedig a Krisztus hirdette evangélium, az ő kizárólagos követéséről szól, aminek egyedüli következménye, az Ő testéhez való tartozás.

Így, ha minden nagyfejű, pincsőpancsó Jancsókának bedőlsz, aki Krisztus, azaz az igazság nevében jön, de őt nem követi, nagy bajban vagy!:

"Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben (az Igazság nevében), kik ezt mondják: Én vagyok (Mármint, hogy náluk az igazság); és: Az idő elközelgett (Azaz most, és itt van nálam a jól értelmezett hit=igazság!); ne menjetek azért utánok."(Lk 21,8)

Üdv: Amet

Előzmény: prophet1 (3207)

Nemo ** 2011.06.27 08:22:01 (3212)

Silány """"bírálat"""" ez Kálvin ellen, mintha egy rekedt eb ugatna. Szerintem fuss neki még egyszer.

Előzmény: Amet (3211)

prophet1 ** 2011.06.27 08:50:58 (3213)

Csatlakozom Nemohoz. Lassan kezd hasonlítani a stílusod szeretett Paleo barátunkéhoz.....Felesleges cáfolni, amit mondasz. Szépen megcáfolja azt maga a Biblia, valamint annak nyomán maga Kálvin is. Mindenesetre gyönyörű példáját mutatod az olyan embernek, aki "nem helyesen hasogatja az igazság beszédét". Bizony, egy részigazságot úgy felfújni, hogy aztán annál nagyobb legyen a hazugság, a tévtanítás, gyakori szokásuk az eretnekeknek.

Előzmény: Amet (3211)

Amet ** 2011.06.27 12:31:14 (3214)

Kedves Nemó!

Jó! Nekifutok még egyszer.

A kutyák, zárt kapujú házakat (dogmarendszereket) védenek. Olyan házakat, vagyis nevesített egyházakat, amelyek kapui a lelki Igazság/Krisztus előtt be vannak zárva, bár a Nevét hangoztatják, vicsorogva, és hangos ugatással: Uram, Uram.

Krisztusnak nincsenek terelő kutyái sem. Ő maga megy mindegyik elkóborolt báránya után, és a karjára véve hozza vissza a nyájba. Mint Dávid fia, ő védi meg az oroszlántól, a farkastól, a medvétől, még a szájukból is kiragadva őket. Sőt meg is öli ezeket a ragadozókat. Mert Ő a Mestere ennek egyedül!

A mennyben nincsenek kutyák, mert a létük ott okafogyott. A mennyei Jeruzsálem kapui nincsenek bezárva soha. Oda mindenki szabadon be, és kimehet, mint tujuk az Igéből.Aki mégsem tud bemenni, az a szívbe írt igazságnak való ellenszegülése miatt nem tud bemenni.

Miért?:

Mert a mennyei igazságok olyanok, hogy azok a szívbe is be vannak írva:

"Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre."(Rm 10,10)

Erre hivatkozik Pál apostol is, amikor a pogányok ítéletéről beszél:

"14. Mert mikor a pogányok, a kiknek törvényök nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényök nem lévén, önmagoknak törvényök:15. Mint a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretök és gondolataik, a melyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik."(Róm 2, 14,15)

Próbálnád meg megetetni egy józan gondolkodású pogányt, a predesztinációval. Még a bálványától is elfordulna, nem hogy az élő, jó és igazságos Istentől!

Vagy azzal, hogy elég csak hinnie, ahhoz, hogy igazzá legyen, és nem kell ahhoz felmutatnia olyan cselekedeteket, amelyek a jó, és igaz, azaz a megbízható mivoltját kiformálták, és tanúsítják.De, hát ezek az Igében is megvannak, mégis van, aki kiradírozza őket, a maga elfordult értelmét alátámasztandó:

A predesztináció tanának ökörségét ellehetetlenítő Ige ez:

"1. Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért,2. Királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. (Nem tisztességtelen, és istentelen módon halálba küldeni az Igazságkereső keresztény testvéremet, mint Kain.)3. Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt,4. A ki azt akarja, hogy minden ember idvezüljön és az igazság ismeretére eljusson.

Az Igaz ítéletről, pedig ez az Ige szól:

"Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt."(2Kor 5,10)

A kutyák olyan emberek jelképei, akik a hamisságot szeretik, és azt megerősítik az Igéből:

"De kinn maradnak az ebek és a bűbájosok, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók és mind a ki szereti és szólja a hazugságot."(Jel 22,15)

Ha megfigyeled, az ebek és a bűbájosok, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók, és a hazugok, ugyan azt jelentik:

Ezek mind farkcsóválva, hűségesen pitiznek a hamis vallásos tanaiknak, amik ember faragta bálványok. Így átszegző gyilkosai Krisztusnak, akitől bűbájosan, azaz az ő nevében megtévesztő, varázslatosan ravasz mesékkel vonják magukhoz lelki paráznaságba a Krisztus menyasszonyát, piroslámpás házú Madámokká téve őket: Katolikussá, Reformátussá, Baptistává, Pünkösdistává, Hitessé, Adventistává, Metodistává, Jehovistává, Mormonná, Szabadkereszténnyé... és sorolhatnám a többit, ki mit szeret:

"Mert házasságot törtek, és vér van kezeiken, és bálványaikkal törtek házasságot, és fiaikat is, kiket szültek vala nékem, tűzben nékik áldozák azok eledeléül."(Ez 23, 37)

"...Kálvin könyörtelenül leszámolt hitbeli ellenfeleivel, akiket eretneknek tekintett. Velük szemben jogosnak tartotta a halálbüntetés kiszabását. Ennek egyik legismertebb példája a szentháromság-tagadó Servet Mihály elítélése és megégetése. Kálvin már 1546-ban, évekkel a spanyol orvos Genfbe érkezése előtt ezt írta: "Ha idejön, el nem tűröm, hogy élve hagyja el Genfet." Servet 1553-ban titokban utazott át Genfen. Már elhagyni készült a várost, amikor Kálvin parancsára letartóztatták és eretnekség vádjával bíróság elé állították. A Kálvin által megfogalmazott vádpontok alapján több mint két hónapos per után máglyán égették el. Kálvin helyeselte a halálbüntetést, habár ő azt kívánta, hogy pallossal vegyék ellenfele fejét. A vádpontok között szerepelt a cse­cse­mőkeresztség elutasítása is, miszerint Servet "azt állítja, hogy a kisgyermekek keresztsége nem egyéb, mint ördögi találmány és varázslás". Kálvin Servet mellett még többeket kivégeztetett, genfi uralma alatt összesen ötvennyolc halálos ítéletet mondott ki a tanács. Voltak olyan genfi polgárok, akik nem akartak a Kálvin által osztott úrvacsorából venni mondván, hogy "ennek az embernek a kezéről polgártársai vére gőzölög..."(Idézet az: Ellenreformáció és rekatolizáció az újkori Európában c. írásból)

Innentől lehet gondolkozni azon, hogy mi a véresszájú rekedt eb ugatás.

Üv: Amet

Előzmény: Nemo (3212)