A honlapra * vonatkozó szerzői jogok

A szerzői jogok honlapomat kétféleképpen érintik. Először úgy, hogy tömérdek, mástól származó írást tárolok rajta. Ezek többsége jogilag már nem védett, mert szerzőjük (fordítójuk) több, mint 70 éve nem él. Kisebb részük ezt az időhatárt még nem érte el, ezért nem jogtiszta, de nemsokára az lesz. Egészen csekély hányaduk friss műveknek olyan részlete, amely a szerzői jogi törvény szerint nem minősíthető idézetnek, tehát erősen jogellenes. Remélem, kultúrmissziós szándékomra, nyereségben nem érdekelt mivoltomra és önmérsékletemre tekintettel elkerülhetem a felelősségrevonást. Idővel talán, amikor majd tisztességgel "menedzselni" fogom a honlapot, utánajárok az engedélyeknek is. Addig csak annyit tervezek, hogy az egyes művek mögé odaírom a jogi védelem lejártának idejét – a legtöbb esetben ez mához képest egy-két évtized.

Ugyanilyen tekintetben már sokkal tisztább az internetes hitvitákat tartalmazó állományok helyzete. Vita céljából ugyanis szabad idézni mástól is – a szerző feltüntetésével, indokolt terjedelemben és a mondanivaló elferdítése nélkül. Ez a mondott esetekben maradéktalanul megvalósult, és nem is léptem túl, hiszen éppen akkor tiltakozhatna az ellenfél, ha írását csonkítva közölném. Természetesen az indokolatlanul hosszú bibliaidézeteket olykor mégis töröltem, beérve az igehelyek megjelölésével.

* * *

Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megbélyegezzem az Index.hu nevű internetes portál abbéli igyekezetét, hogy az őhozzá beírt cikkeket mind elbitorolja és rajtuk nyerészkedjen. Ők ugyanis azt a szabályt hozták a "Modus Moderandi" utólagos és önkényes megváltoztatásával, hogy:

Az Index - saját belátása és érdekei szerint - szabadon rendelkezik bármelyik Fórumán közzétett hozzászólásokkal - ideértve a hozzászólásokban elhelyezett saját irodalmi, vizuális, hang és szoftveralkotásokat is -, beleértve a tetszőleges - írott vagy elektronikus - formában történő megjelentetést is. A hozzászólás közzétételével a felhasználó lemond a hozzászólása feletti rendelkezési jogról, anyagi jellegű követelése nem származhat ebből.

Ezt az (utólag finomított) diktátumot azzal indokolják, hogy az indexes hozzászólások nem emberekhez, hanem felhasználónevekhez ("nickekhez") kapcsolódnak, amelyeknek nincsenek szerzői jogaik, ráadásul azonosíthatatlanok. Szemérmetlen lopási ideológiájuk ellen jogi érveket szegeztem az itt található vitában. Pár illetékes jött csak, de érdemben nem tudtak megcáfolni, illetve egy BZoltan nevű fórumtárssal sikerült eléggé összekapnunk. Az Index pedig faarccal csinálja tovább, amit eddig.

Ami a konkrét eseteket illeti: tőlem eddig csupán egy kisméretű képet vettek át értesítés nélkül, s nem is a fórumról, hanem a túrahonlapomról (ezt a gólyás képet bárki megtalálhatja, ha rákeres a "fekete füzet túrabeszámolók" szavakra), de Sánta Kutya topiktársamtól egy egész túrabeszámolót oroztak el, és úgy feltrancsírozták, hogy alig ismert rá szülöttjére. Az Index zsiványsága alkalomadtán perre is vezethet, de valószínűleg nem én fogom kezdeményezni, hanem valami ráérő ügyvéd, aki körmeit akarja próbálgatni ebben a divatos szakágban.

Egyáltalán nem akarom a szerzői jogok intézményét sem rombolni, sem szent grálként tisztelni. Úgy vélem azonban, én senkinek nem rontom az üzletét azzal, hogy régi könyveket (amelyeket néhány érdeklődőn kívül senki nem olvasna) ingyen elérhetővé teszek, míg az efféle fórumdiktátorok engem teljességgel megfosztanának attól, hogy az egyszer beírt hozzászólásomat akár csak a gépelési hibáktól is megszabadíthassam, honlapomra kitehessem, vagy pénzért árulhassam. Azonfelül én elismerem vétkemet, és méltányos megbocsátásért esedezem, készen az azonnali visszakozásra, ha tiltakozás érkezik, míg amazok gátlástalan jövőbeli tolvajlásaikat jogi blöffökkel kívánják megideologizálni.

* * *

A tudományos és egyháztörténeti lapokon található anyag túlnyomó többsége semmi érdemi változtatást nem valósít meg az eredeti papírmunkákhoz képest, szöveggondozó tevékenységem elenyésző jelentőségű (talán a Hase-féle Polemikát leszámítva), s az itt közzétett művek adatbázisnak sem minősülnek, így énrám ezen művek kapcsán csak felelősség hárul, szerzői jogok nem. Aki letölti őket, nem követ el szerzőijog-sértést az én rovásomra. Azellen se lehet kifogásom, ha oktatási vagy kutatási célokkal helyi hálózaton vagy hasonló, korlátozott felhasználói kört megcélzó rendszeren tárolják a honlap akár teljes tudományos vagy egyháztörténeti anyagát.

Az újabb időkben, különösen a 2009-es Kálvin-jubileum miatt egyre többen linkelnek az egyháztörténeti oldalra, illetve vesznek át onnan kész anyagot. Ilyen pl. Heidfogel Pál református lelkész honlapja, a Csipetnyi Só című evangélikus magazin, vagy az aradi evangélikus gyülekezet oldala. Ezekre az átvételekre az igazat megvallva számítottam is régóta, és más viszonzást nem is várok érte, csak egy link beszúrását az internetes illem jegyében, hogy "íme, innen való az anyag." Sajnos az átvétel a két előbbi helyen a másolás-beillesztés módszerével történt (folytatásokká tördelve, blogformában), melynek köszönhetően a laptörések és a formázások mind megsemmisültek, és az írások tagolatlan, nehezen hivatkozható romhalmazzá estek össze. A harmadikon ugyan igyekeztek megőrzni a nálam talált szerkezetet, de több állományban is kimaradt a betűvastagítást vagy más formázóelemet lezáró HTML-kapcsoló, ezért a külalak zavaróan hibás lett. – Ezek azonban csak afféle szépséghibák, és csak akkor származhat belőlük tartós kár, ha mások a fent említett honlapra mint ősforrásra hivatkozva vagy abból merítve a gyengébb kiállítású szöveget kezdik terjeszteni. – E borús kilátásokért valamelyest kárpótol az a tudat, hogy végre népesebb közönséghez is eljutnak Luther és Kálvin írásai.

Ami a természettudományos művek "nyilvánossághoz közvetítését" illeti, ezek elvileg szabadon tükrözhetők és terjeszthetők is volnának, sőt – ha valaki erre vetemedne – CD-n pénzért is árulhatná őket, remélve, hogy a nagyközönség nem tud az ingyenes változatról. Mégis úgy gondolom: jobb, ha nálam marad a kezdeményezés joga, hogy nagyobb elektronikus könyvtáraknak (pl. MEK, Neumann-ház) felajánljam őket. Így elkerülhető lesz a vita arról, kinél "kell" lenniük a könyveknek. Ezen kívül idővel szeretném a további javítgatás munkáját is másokra testálni, s e célra éppen a nagy könyvtárak alkalmasak.

Az általam létrehozott, az orszagcsavargo.hu és az leporollak.hu honlapon tárolt írásművek, képek és egyéb alkotások törvényben definiált szabad felhasználását (letöltés, másolatkészítés saját célra, idézés, bírálat stb.) teljes mértékben javasolom. Viszont bárminemű kereskedelmi célú, pénzbeli haszonnal járó felhasználást mindenféle természetes és jogi személytől kereken megtagadok. A szabad felhasználás körébe nem sorolható nonprofit felhasználáshoz pedig (pl. általam írott egész művek átvétele, tükrözése) fenntartom magamnak az engedélyezés kizárólagos jogát. Ez ügyben a postaládám útján vagyok elérhető.